Ki legyen az év művésze Debrecenben? Szavazzon!

Figyelem: ebben a bejegyzésben szavazás szerepel, látogasd meg az oldalt, ha részt akarsz venni a szavazásban.

Az év meghatározó debreceni személyiségeit keresi a Dehir.hu idei választásán. A közélet, a sport, a kultúra és a civil szféra világából kértünk fel tizenegy ismert embert a zsűribe, segítsenek döntésre jutni. Ők hat kategóriában állítanak jelölteket, közülük a Dehir olvasói választhatják ki a győztest. Ezúttal az év művésze kategória jelöltjeit mutatjuk be.

A mostani szavazás során az előző évekhez képest jelentős változás, hogy nincs külön zenész, művész, vagy éppen színész kategória. Mindenki, aki a kultúra és művészet terén emlékezetes teljesítményt nyújtott, egyszerre versenyezhet egymással. Viszont új elem, hogy némileg mégis megbontottuk ezt a területet: külön versenyeznek az egyéni, és külön a csoportban nyújtott teljesítmények.

A művészek kategória jelöltjei között vannak színészek, vizuális területekkel is foglalkozó bábszínházi szakember, valamint festőművész is. A döntés az önök kezében van.

A voksokat január 11-én déli 12 óráig várjuk, egy gépről 24 órán belül csak egy szavazatot lehet leadni.

Garay Nagy Tamás

Színházban és filmekben is játszik a debreceni színész, aki sohasem gondolt arra, hogy máshova szerződjön. Garay Nagy Tamás szereti Debrecent, itt van otthon. Annak idején Kerényi Imre és Huszti Péter osztályában végzett a Színművészetin, végzősként hívták Szegedre, Pécsre, Zalaegerszegre, Békéscsabára, végül mégiscsak szülővárosába tért vissza 1988-ban.

Garay Nagy Tamás

Garay Nagy Tamás

A Csokonai Színház művésze emlékezetes alakítást nyújtott Szabó Magda sikerdarabjában, a Régimódi történetben, ahol az apát, Jablonczay Kálmán  játszotta. Játszott a Marcia grófnőben, A Mester és Margaritában; a jubileumi évadot nyitó, az ördöngös debreceni professzort megidéző Orbán-drámában, A magyar Faustban. Legutóbb pedig a Hungária-slágerekkel teli Made in Hungáriában lépett a világot jelentő deszkákra. Garay Nagy Tamást nem csupán színházban, hanem a Debrecen Televízió filmjeiben is láhattuk: A rögöcsei csodában, Az ötödik ízben és a II. Savaria Filmszemle fődíjas alkotásában Kossuth papjában.

Láposi Terka

A Vojtina Bábszínház játszószínházának művészeti vezetője Makoldi Sándor tanítványai közé tartozik. Előadások sorát tervezte a bábszínháznak, s nevéhez fűződik az interaktív bábos foglalkozások tematikájának és metodikájának, egy sajátos, csak erre a bábszínházra jellemző tematikus programnak a megvalósítása.

Láposi Terka

Láposi Terka

Láposi Terka feladatai közé tartozik a színház arculatának gondozása és a Vojtina kiállítási tematikájának összeállítása is. Pályája során sokféle végzettséget szerzett: a Tanítóképző Főiskolán tanítói, Nyíregyházán rajztanári, a Debreceni Egyetem néprajz szakán etnográfusi diplomát, a Károli Gáspár Református Egyetemen színháztudományi mesterképző diplomát vehetett át. Emellett drámapedagógus szakképesítéssel és vizuális kommunikációs tanfolyamon szerzett oklevéllel is rendelkezik. Tavaly Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült. Magáénak érzi Eugen Fink gondolatait: „Amikor játszunk, különös történést és boldogságot élünk át, a teremtés élményét: bármivé válhatunk, a lehetőségek végtelen sora áll előttünk nyitva, a szabad és korlátlan lehetőségek illúziója hat át minket”.

Makoldi Sándor

Különleges egyéniség ez a kitűnő festő, ez a szervesen gondolkodó néprajtudós, aki tanárként generációkat bocsátott útra.  Az idén 70 éves Makoldi Sándor a budapesti Képzőművészeti Gimnázium befejezése után Egerben földrajz-rajz, majd Debrecenben néprajz szakot végzett. Több mint 30 évig tanított a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékén, ahonnan docensként ment nyugdíjba.

Makoldi Sándor

Makoldi Sándor

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szervezeteinek. 1971 óta állít ki önállóan, egyéni kiállításain túl gyakoriak a (volt) tanítványokkal közös szereplései és a családi tárlatai is. Művészeti írásai mellett néprajzzal és pedagógiaelmélettel is foglalkozik. Pályafutása, Debrecen iránti szeretete és a régióhoz való hűsége példaértékű. Az immáron több évtizede felvállalt nemzeti hagyományok (képírás) tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését is szívügyének tekinti; jellegzetesen egyedi színvilágot, a magyarságra jellemző jelképfestészetet teremtett, melyben a magyar népművészetet és annak ősi hagyományait szólaltatja meg. Makoldi Sándor idén, a város napján Pro Urbe-díjat vehetett át.

Mészáros Tibor

Sokféle szerepből ismerheti a közönség a Csokonai Színház fiatal és népszerű művészét. Mészáros Tibor végzős egyetemistaként már egy Tankcsapda-klipben is feltűnt. Játszott operettben, ahol megmutathatta komikusi vénáját, de magával ragadó alakítást nyújtott a kultikus Bulgakov-műben, a Mester és Margaritában illetve A chioggiai csetepatéban.

Mészáros Tibor

Mészáros Tibor

Mészáros Tibor rendezte a közönség körében népszerű kocsmadrámát, az Istent a falra festeni című, Tar Sándor írásai alapján darabot is. (Ezzel sikerült beseperni nyáron a városmajori Színházi Szemlén a legtöbb közönségszavazatot.)  Mészáros Tibor sikersorozata az idei szezonban folytatódott: a jubileumi évad elején átvehette a Kaszás Attila-díjat, melyre a társulata nevezte, és amit végül a közönség szavazatai alapján nyerhetett el. Ismét feltűnt rendezőként is: a Kismama-kalandot és a Made in Hungáriát vitte színre idén Mészáros Tibor, aki 2012-ben az év művésze lett a Dehir.hu választásán.

Varga Klári

Ha kell, úgy énekel, mint egy rocksztár. Vagy úgy ad elő sanzonokat, hogy szinte Párizsban érezzük magunkat. Amikor színpadra lép, mindegy, milyen szerepet osztottak rá: elvarázsolja a nézőket a Csokonai Színház művésznője, aki 2013-ban igazolt Debrecenbe.

Varga Klári

Varga Klári

Varga Klári remek játékára szívesen emlékezhet vissza a közönség az Istent a falra festeni kocsmadrámából és Goldoni vígjátékából, A chioggiai csetepatéból; de A magyar Faust Lucifereként és a nyolc nő anyafigurájaként (Gaby  is emlékezetes alakítást nyújtott. A Csikóinkban pedig a táncban, a mozgáskultúrában tett jártasságáról bizonyosodhattak meg a nézők. Varga Klári a színház mellett a sport világát is kedveli: nagyon szereti a hosszútávfutást és a hegyi kerékpározást. Legkedvesebb távja a félmaraton, de mint elárulta, számtalan futóversenyen részt vett emellett.