A magyar kultúra napja alkalmából ünnepi estet rendezett pénteken Debrecen városa a Csokonai Színházban. Az ünnepségen Papp László polgármester mondott köszöntőt.

Papp László emlékeztetett rá, hogy Kölcsey Ferenc, a Himnusz írója a Református Kollégium diákja, debreceni diák volt, csakúgy, mint a magyar irodalom számos kiemelkedő alakja.

„Kicsi az a szelete nemzeti kultúránknak, amely valamilyen módon ne kötődne Debrecenhez, különösen, ha az elmúlt évszázadok  Református Kollégiumban nevelkedett diákjaira, vagy hazánk reformkori vagy azt követő kultúrtörténetére gondolunk. Ha ezen a szemüvegen keresztül nézzük a magyar kultúra ünnepét, akkor azt büszkeséggel jelenthetjük ki, mi , debreceniek, hogy városunknak kiemelkedő szerepe van a magyar kultúra napjának gondolatiságában” – hallhattuk a polgármestert.

Papp László beszélt a délelőtti bejelentésről is, mi szerint Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre.

Kiemelte, Debrecen pályázata nem lehet öncélú, s egyben partneri együttműködést ajánlott a hajdúsági és bihari településeknek határon innen és túl, Debrecen testvérvárosának, Nagyváradnak, a Városok és Falvak Szövetsége tagtelepüléseinek és pályázatot támogatni tudó térségbeli megyeszékhelyeknek.

Az esten átadták a Debrecen Kultúrájáért Díjakat és a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjait. Az alapítvány a város kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre 1991-ben. Az alapító tagok között voltak Szabó Magda Kossuth-díjas írónő, valamint özv. Holló Lászlóné, továbbá Debrecen önkormányzata, a DKV, a Debreceni Vízmű, a Debreceni Hőszolgáltató és az E.ON , illetve jogelődeik.

Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma posztumusz Debrecen Kultúrájáért Díjat adományozott  Julow Viktor egyetemi tanár, irodalomtörténész, műfordító részére.

Julow Viktor magyar – angol szakos tanárként a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, majd az egyetem világirodalmi intézetének adjunktusa lett. A Déri Múzeum tudományos főmunkatársaként nevéhez fűződik az ország első vidéki irodalmi múzeumának megalapítása. Tudományos munkái nagy részében Debrecen szellemi értékeivel és a XVIII-XIX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkoztak. Csokonai Vitéz Mihályról és Fazekas Mihályról írt monográfiái, eszme- és stílustörténeti kutatásai a felvilágosodás irodalmának körében felbecsülhetetlenül jelentősek.

Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült Mohos Nagy Éva operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja, tanszékvezető főiskolai tanár. Mohos Nagy Éva zeneiskolai zongora, szolfézs, általános iskolai énektanár, majd zeneiskolai magánének tanár diplomáját Szegeden, énekművész, -tanár végzettségét a Zeneművészeti Kar egyetemi képzésében szerezte. 1975-től a debreceni Csokonai Színház magánénekeseként számtalan előadásban nyújtott kimagasló teljesítményt. 2015-ben ünnepelte a színháznál töltött 40-ik jubileumi évét. Vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Győri Kisfaludy Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban. Művészi tevékenységéért számos szakmai díjban részesült, melyek közül számára is az egyik legkedvesebb, hogy 1996-ban a Csokonai Színház Örökös Tagjává választották.

Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért, Debrecen Kultúrájáért Díjat kapott Aczél Géza babérkoszorús költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, az Alföld folyóirat főszerkesztője

Aczél Géza neve elválaszthatatlanul összeforrt Debrecennel és az Alföld folyóirattal, amelynek hosszú évtizedeken át volt a szerkesztője, majd főszerkesztője. Az Alföldnél eltöltött évtizedek alatt sokat változott a világ, a város és az emberek, egy valami azonban bizonyosan nem: a makacs ragaszkodása a minőséghez. Ez az a szilárd értékrend és hit, amelynek köszönhetően az Alföld folyóirat zsinórmértéke maradt a hazai irodalmi életnek. Megtapasztalhattuk, hogy személye integráló erőt jelentett irányzatok és érdekek számára egyaránt. Költőként és publicistaként a mai magyar költészet és irodalom meghatározó, és számos díjjal, kitüntetéssel elismert egyénisége.

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma hét pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat.

Alkotói ösztöndíjban részesült Áfra János szerkesztő, költő, PhD hallgató. Áfra János az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat szerkesztőjeként, a debreceni KULTer.hu kortárs kultúrportál főszerkesztőjeként, a debreceni kulturális programok szervezőjeként tevékenykedik. Lelkesen támogatja a legifjabb nemzedék szépirodalmi és újságíró jelöltjeinek szárnypróbálgatásait is. Kiemelkedő irodalmi, publicisztikai alkotói tevékenységéért számos elismerő díjban részesült.

Alkotói ösztöndíjat kapott Gellén Sára tervezőgrafikus. Gellén Sára Debrecen kulturális hagyatékának néhány, mára már sajnos megsemmisült értékének, mint a „Margit-fürdő”, a debreceni ”Nagy”-zsinagóga, a régi Nagyállomás digitális megjelenítését, egy ismeretterjesztő kiadvány grafikai tervezését kívánja a pályázat keretében megvalósítani. A kiadvány segíti a múlt értékeinek feltárását és megőrzését, formálja a jelen szemléletmódját, gazdagítja a helyi hagyományokat.

Alkotói ösztöndíjban részesült Lapis József szerkesztő, kritikus, irodalmár. Lapis József szakmai programja a határon innen és túli magyar nyelvű gyerekirodalom, elsősorban gyereklíra több szempontú, elméleti és történeti igényű vizsgálata. Munkájának súlypontja a jelenkori, kortárs, elsősorban debreceni vonatkozások vizsgálatán, elemzésén nyugszik, megkísérelve Debrecent, mint „gyerekirodalmi teret” föltérképezni, és egy egységes, monografikus műben bemutatni.

Alkotói ösztöndíjat nyert el Láng Eszter képzőművész, művészeti író. Láng Eszter rendszeres résztvevője a hazai és a nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Grafikával és fotóval egyaránt foglalkozik. Célja a debreceni és Debrecenhez köthető képzőművészeti kiállításokról, valamint szépirodalmi művekről, alkotásokról szóló cikkek, írások megjelentetése országos művészeti és irodalmi folyóiratokban.

Alkotói ösztöndíjban részesült Nyul Imre nyugdíjas pedagógus. Nyul Imre helytörténeti kutatásával az 1750-es évektől 1970-es évekig a kertségi Újkert történetét, az újkerti lakótelep kialakulását, illetve jelenét dolgozza fel.
Az összegyűjtött dokumentumokat könyv formájában szeretné megjelentetni, ezzel is hozzájárulva az Újkertben működő oktatási intézmények helyismereti tananyagának oktatásához.

Alkotói ösztöndíjat kapott Váradi Judit zongoraművész és Puskás Levente szaxofonművész. Váradi Judit és Puskás Levente, a Debreceni Egyetem két oktatója egy közös CD lemez elkészítését tervezik, amellyel a magyar zeneszerzők klasszikus, szaxofonra írt műveit és a debreceni zenei képzést szeretnék népszerűsíteni. A lemez elkészítése hozzá járulna ahhoz is, hogy a hazánkba látogató művészek, illetve a külföldön szaxofonozni tanulók is megismerjék ezeket a gyöngyszemeket.

Alkotói ösztöndíjban részesült Vitéz Ferenc egyetemi oktató, irodalmár. Vitéz Ferenc az 50. születésnapja és a 25 éves írói jubileuma alkalmából, válogatott és új versek kötetének összeállítását tervezi. Ezzel párhuzamosan folytatja tudományos, irodalmár, szakírói munkáját. 2016-ban újabb tanulmánykötetet szeretne megjelentetni irodalmi tanulmányaiból, kritikáiból, amely folytatását jelentik a 2014-ben „Angyalkapuk és szövegjáratok”, 2015-ben „Angyalok a labirintusban” címen megjelent tanulmányköteteinek.