A feleslegessé vált elektronikai berendezések – elsősorban számítógépek, kis háztartási készülékek – környezetkímélő ártalmatlanítása, újrahasznosítása fontos feladat. Az AKSD 2005 óta évente mintegy 100 tonna elektronikai és elektromos hulladékot gyűjt be, többek között az iskoláktól.

A billentyűzetek elemei is újrahasznosíthatók

Az újabb akció hamarosan kezdődik, erről beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában Domokos Csilla, az AKSD szóvivője és Fazekas Sándorné, a Gönczy Pál Általános Iskola pedagógusa.

Domokos Csilla elmondta, az elektromos hulladék begyűjtésére többféle törekvésük volt. Korábban a városban több gyűjtőpontot is felállítottak, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért próbálták meg az iskolákon keresztül megmozgatni a lakosságot. Az AKSD egyébként is nagy figyelmet szentel az iskolások szemléletét formáló programokra, melyben egyre több intézmény partner.

A hamarosan induló gyűjtésnél mindenféle eszközt be lehet vinni az iskolákba, mely valaha árammal működött, a nagy háztartási gépektől, szórakoztató eszközöktől a kicsikig. A lehetőséggel nem csupán a diákok és szüleik, hanem az adott iskola körzetében élő minden debreceni élhet.

Fazekas Sándorné

A józsai Gönczy Pál Általános Iskola évekkel ezelőtt csatlakozott az akcióhoz, ökoiskola lévén náluk a környezeti nevelés az egyik legfontosabb oktatási-nevelési terület – mondta Fazekas Sándorné. A pedagógus hozzátette, 15 éve minden esztendőben egy napot a szelektív hulladékgyűjtésnek szentelnek, amikor az egész településrész megmozdul, és a gyerekek a szülőkkel együtt gyűjtik össze az újrahasznosítható hulladékot. Az elektronikus hulladékgyűjtéshez tavaly csatlakoztak.

Az AKSD-től szórólapokat kaptak, amiket a gyerekek dobtak be a lakosok postaládáiba, így mindenki értesülhetett a lehetőségről. Ennek eredményeként több, mint 8 tonna elektronikus hulladékot, valamint 7 tonna papírt gyűjtöttek össze. Fazekas Sándornétól megtudtuk, hogy főként nagyképernyős tévéket, billentyűzeteket, kis háztartási gépet vittek be hozzájuk. Volt, aki kétszer is fordult.

Domokos Csilla

Domokos Csilla arról is beszélt, hogy Magyarország évente 125 ezer tonna e-hulladékot „termel”, melynek csak töredékét hasznosítják újra. Hozzájuk évi 350 tonna elektronikai hulladékot visznek be. Sajnos az e-hulladék jelentős része szemeteskukában, szelektív hulladékgyűjtő edények környékén vagy erdőszéleken köt ki, pedig ezek az eszközök veszélyes anyagokat, többek között nehézfémeket tartalmaznak. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy bolygónk energiaforrásai kimerülőben vannak, az elektronikai hulladékok viszont sok olyan anyagot tartalmaznak, melyek apadófélben vannak a Földön. Épp ezért hívják az e-hulladékot a modern kor aranybányáinak.  Domokos Csilla elmondta, hogy az e-hulladék gyűjtése és feldolgozása veszteséges üzletága az AKSD-nek, de nem engedhetik meg, hogy ne folytassák ezt a tevékenységüket.

A tavaszi iskolai e-hulladékgyűjtési akció márciusban és áprilisban lesz majd az intézményekben. Az iskolák még most is jelentkezhetnek, számukra ez nem kerül pénzbe, a szórólapokat, a konténert és a munkatársakat az AKSD adja. Azon iskolák, melyek 5 tonnánál több elektronikai hulladékot gyűjtenek, kilogrammonként tíz forint ösztönző támogatást is kapnak a cégtől.

Az e-hulladékot egész évben díjmentesen le lehet adni az AKSD lakossági hulladékudvarában (István út 138.). Arról, hogy az egyes iskolák mely napokon csatlakoznak az akcióhoz, szórólapokon értesítik a környékbeli lakosságot, illetve a cég honlapján és Facebook-oldalán is lehet majd tájékozódni.

A teljes beszélgetés az alábbi videó második felében nézhető meg:

Dehir – Esti Közelkép 2016-02-09

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár január végén jelentette be, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelően februártól megalakulnak a konzisztóriumok a felsőoktatási intézményekben. A gazdasági tanácsadó testület tagja a rektor és a kancellár, további három tagját pedig az oktatásért felelős miniszter jelölte ki a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának javaslatára. A delegált tagok megbízatása öt évre szól. A Debreceni Egyetem konzisztóriuma a február 9-ei alakuló üléssel jött létre, tagjai: Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár, Fazekas Lajos, Kotosmann Zoltán és Szabó Miklós.

Bács Zoltán, Kotosmann Zoltán, Szilvássy Zoltán, Fazekas Lajos és Szabó Miklós (Fotó: Unideb.hu)

– Az alakuló ülésen megbeszéltük az ügyrendet, elnököt és titkárt választottunk, illetve egyeztettünk, azokról a feladatokról, amelyek miatt a következő időszakban – a törvényi minimumon kívül – a konzisztóriumnak össze kell ülnie. Az egyik lényeges feladat az intézményfejlesztési terv lesz, amely csak a konzisztóriumi jóváhagyással kerülhet a Szenátus elé – tájékoztatott Szilvássy Zoltán.

A rektor hozzátette: a Debreceni Egyetem vezetése a törvényi kötelezettségtől függetlenül már korábban elhatározta egy gazdasági tanácsadó testület felállítását, mivel figyelembe kívánják venni a gazdasági szféra szereplőinek véleményét az egyetemet érintő stratégiai kérdésekben. A konzisztórium megalakulásával ez megtörtént.

Bács Zoltán kancellár kifejtette: öröm, hogy olyan stratégiailag fontos kérdésekben mint az intézményfejlesztési terv, az éves költségvetés, az éves beszámoló, illetve más meghatározó ügyekben tudnak véleményt kérni szakemberektől, akik egy kicsit más szemmel is tudják az egyetem tevékenységét figyelni.

– Mi azt gondoljuk, hogy az egyetemen belül felkészültek vagyunk, megfelelő a felépítésünk, gazdálkodásunk, de azt hiszem, hogy tanulni, véleményt elfogadni mindig lehet, s ez számunkra hasznos lesz – bizakodott Bács Zoltán.

A kancellár az alakuló ülésen átfogó tájékoztatót tartott a tagoknak a Debreceni Egyetem elmúlt 15 évének tendenciáiról a hallgatói létszám, a gazdálkodási nagyságrend, a betegellátás, az agrártevékenység, a szervezeti felépítés, az állami költségvetésből való részesedés kapcsán.

Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója szerint az egyetemi egy „steril környezet”, így a külső tagoknak az a feladata, hogy a valódi piacon való mozgás, a dinamikusan változó környezet kihívásaira megfelelő válaszokat tudjon adni az intézmény.

Kotosmann Zoltán, a Heliker Invest Zrt. vezérigazgatója, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja felidézte: a jogalkotónak az volt a célja, hogy a gazdasági elvárásokat jobban beépítse a felsőoktatás működésébe, amihez a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek a konzisztóriumok keretében nagyban hozzájárulhatnak. Kotosmann Zoltán hozzátette: számára az alakuló ülés legérdekesebb pontja az volt, amelynek keretében a kancellár az intézmény struktúráját és gazdálkodását mutatta be. Azt ugyanis korábban is tudta, hogy jók az egyetem eredményei, de a részletek ismeretében még jobb tapasztalatokat szerzett a szervezett és szigorú gazdálkodásról.

Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. cégvezetője reményét fejezte ki, hogy a tanácsadó testület révén közelebb kerül egymáshoz az egyetemi oktatás és az ipari gyakorlat, illetve a gazdasági szereplők számára szükséges szakemberek képzése is hatékonyabb lesz.

A konzisztórium az év folyamán rendszeresen, a törvényben meghatározott két alkalomnál gyakrabban, várhatóan négy-öt alkalommal ülésezik majd.

Amint arról a Dehir.hu-n elsőként olvashattak, a debreceni futballklubot működtető DVSC Futballszervező Zrt. felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon listájára, ahol a végrehajtási eljárás alatt álló adózókat tartják nyilván.

Csányi Sándor és Szima Gábor a Loki 2012-es bajnokavatásán

A DVSC közleményében arról írt, hogy 33 ezer forint cégautó hátraléka állt fenn a NAV felé. Mivel ennél az összegnél nagyobb túlfizetésük van más adónemből az adóhivatalnál, azt remélték, ezt összevezetik. Ez azonban „adminisztrációs okokból” nem történt meg, ezért kerültek végrehajtás alá. A 33 ezer forintot tegnap átutalták a NAV-nak, s ma már nem is szerepeltek a végrehajtási eljárás alatt álló adózókat számon tartó listán.

A múlt heti szurkolói ankéton arra is fény derült, hogy egy ennél jóval nagyobb adótartozása is volt a DVSC-nek. Szima Gábor klubelnök az ezt firtató kérdésre azt mondta, hogy valamikor 2009-ben vagy 2010-ben a Bajnokok Ligája- és az Európa Liga-szereplések után járó pénzekből a DVSC eredménytartalékot képezett. Az eredménytartalék egy részét elköltötték, a másik részét azonban nem, emiatt azt kamatokkal és büntetőkamatokkal le kellett adózni. Ebből jött össze a DVSC-nek közel százmillió forint adótartozása.

Az elnök ezután azt mondta, hogy a DVSC ezt visszafizette, majd helyesbített, hogy van még vissza belőle tízmillió forint, ami nincs kifizetve. Ezt részletekben teljesíthetik a NAV felé, kétszer 5 millió forint van még hátra. A következő mondatban viszont már úgy fogalmazott: „kifizettük, tehát nincs tartozása a DVSC-nek a NAV felé.”

A DVSC adótartozásai szóba kerültek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke más témában tartott keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Csányi Sándor újságírói kérdésre azt mondta, szerinte nem reális, hogy a DVSC adótartozás miatt ne kapjon indulási jogot az NB I-ben.

„A Magyar Labdarúgó Szövetség licencrendszere nagyon szigorúan követi az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA licencrendszerét, annak megfelelően járunk el. Ha az adott időpontban, amikor ezek a döntések születnek, a klub olyan helyzetben lesz, akkor természetesen – függetlenül attól, hogy milyen klubról van szó – kizárjuk, de én azt gondolom, hogy a DVSC-nél ez nem egy reális opció” – fogalmazott az MLSZ elnöke.

Szima Gábor egyébként a napokban többször hangoztatta, a DVSC anyagi helyzete stabil, január végi közlése szerint – főképp Balogh Norbert játékjoga eladásának köszönhetően – 800 millió forint van a bankszámlájukon.

A városban 2006-ban szűnt meg a Debrecen Jazz Club. A keddi tájékoztatón elhangzott: az alapítók időszerűnek érezték, hogy ismét működjön Debrecenben egy olyan közösség, amely lehetőséget biztosít a fiatal helyi zenészeknek a bemutatkozásra, és támogatja a helyi, illetve megyei jazz formációk fellépéseit.

Sajtótájékoztatón beszéltek a tervekről

Mohos Péter, a Debrecen Jazz Club titkára hozzátette: feladatuk lesz az is, hogy elhozzák a városba a magyar jazzélet kiválóságait. A Jazzklub a Debreceni Művelődési Központ és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának támogatásával alakult újra.

Első programjukat Jazzfarsang címmel február 19-én rendezik, erre a jammelni vágyó zenészeket és természetesen a műfaj iránt érdeklődőket is várják a szervezők.

A városban 2006-ban szűnt meg a Debrecen Jazz Club. A keddi tájékoztatón elhangzott: az alapítók időszerűnek érezték, hogy ismét működjön Debrecenben egy olyan közösség, amely lehetőséget biztosít a fiatal helyi zenészeknek a bemutatkozásra, és támogatja a helyi, illetve megyei jazz formációk fellépéseit.

Sajtótájékoztatón beszéltek a tervekről

Mohos Péter, a Debrecen Jazz Club titkára hozzátette: feladatuk lesz az is, hogy elhozzák a városba a magyar jazzélet kiválóságait. A Jazzklub a Debreceni Művelődési Központ és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának támogatásával alakult újra.

Első programjukat Jazzfarsang címmel február 19-én rendezik, erre a jammelni vágyó zenészeket és természetesen a műfaj iránt érdeklődőket is várják a szervezők.