Az ajatollah kivégzését azonnal elítélték Irán, Libanon és Irak vallási és politikai vezetői, Teherán szerint Rijád nagy árat fog fizetni érte. Az Európai Unió is bírálta a kivégzéseket.
Iráni tüntetők Szaúd-Arábia teheráni nagykövetsége előtt
A halálos ítéletek végrehajtását szombat reggel jelentette be a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A tárca szerint a kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 közül 45-en szaúdiak voltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is.
A belügyi közlemény igazolásul idézett egy részletet a Koránból, a szaúdi állami tévé pedig felvételeket mutatott be az al-Kaida által elkövetett merényletekről, illetve megszólaltatta Abulazíz Al al-Sejk szaúdi szunnita nagymuftit, akik helyeselte a kivégzéseket. Irán, Libanon és Irak politikai és síita vallási vezetői még aznap elítélték Nimr al-Nimr ajatollah kivégzését.
Elítélte Nimr kivégzését a síita Irán – a szunnita Szaúd-Arábia legfőbb közel-keleti riválisa – külügyminisztériuma is, amely szerint Rijád nagy árat fog fizetni ezért. Azzal vádolták meg Szaúd-Arábiát, hogy támogatja a terroristákat és a szunnita szélsőségeseket, miközben elnyomja és kivégzi bírálóit.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője Twitter-bejegyzésben fejezte ki tiszteletét Nimr al-Nimr emléke előtt. Hamenei honlapján olyan kép látható, amely Szaúd-Arábiát az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlítja. A nap folyamán tiltakozásul a külügyminisztériumba rendelték Szaúd-Arábia teheráni követségi ügyvivőjét. Ahmad Hatami befolyásos ultrakonzervatív iráni ajatollah úgy foglalt állást, hogy Nimr „ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén”, és halála el fogja tüntetni az uralkodó családot a történelem süllyesztőjében.
A szaúdi ajatollah lefejezését „súlyos hibának” nevezte a libanoni síita legfelsőbb vallási tanács is. A Hezbollah libanoni síita szervezet gyilkosságként bélyegezte meg a kivégzést. A közlemény szerint Nimrnek azért kellett meghalnia, mert jogokat követelt elnyomott népének. Haider al-Abádi iraki miniszterelnök Facebook-bejegyzésében aláhúzta, hogy „ellenfelek kivégzése, hangjuk elnémítása, az emberi jogok megsértése árt a térség biztonságának, stabilitásának, és feltépi a régió népeinek társadalmi szövetét”.
Halaf Abdelszamad, a miniszterelnök síita Daava pártjának parlamenti frakcióvezetője felszólította a kormányt, hogy zárja be Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetségét, utasítsa ki a nagykövetet, és végeztesse ki az összes Irakban bebörtönzött szaúdi terroristát. Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetsége december közepén nyílt meg, 25 évvel azután, hogy Rijád felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Kuvait (még Szaddám Huszein országlása idején történt) iraki lerohanása miatt.
Núri al-Máliki iraki exminiszterelnök szerint Nimr kivégzésének bűncselekménye ugyanúgy a szaúdi rezsim megdöntéséhez fog vezetni, mint annak idején (az 1980-ban megölt síita vezető, a Daava pártot alapító) Mohammed Bakr al-Szadr mártíromsága, amely Szaddám Huszein volt iraki diktátor vesztét okozta.
A jemeni síita húszi mozgalom „szent harcosnak” nevezte a szaúdi ajatollahot, s látszatpernek minősítette az ellene lefolytatott bírósági eljárást.
Az Európai Unió ellenzi a halálos ítéletet, különösen a tömeges kivégzéseket – szögezte le szombaton Brüsszelben Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Nimr al-Nimr esetére utalva megjegyezte, hogy aggasztónak tartja a szabad véleménynyilvánítás jogának és az alapvető jogoknak a helyzetét Szaúd-Arábiában.
Ezeket a jogokat a terrorizmus elleni harcban is tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta Mogherini. Hozzátette, hogy az eset tovább szíthatja a felekezeti feszültséget, amely már eddig is sok kárt okozott az egész térségben. Az egyik legradikálisabb szaúd-arábiai síita hitszónoknak tartott 56 éves Nimrt 2012 júliusában tartóztatták le tömegtüntetésekre és zavargásokra való felbujtás vádjával. Letartóztatásának hírére több tüntetés volt a síiták lakta keleti Katíf régióban, amely korábban a síiták hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozások központja volt. Az egyik tüntetésen két ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. Szaúd-Arábia 27 milliós lakosságának mintegy 15 százaléka síita.
Az ajatollah a rijádi és a bahreini kormány ádáz bírálója volt. Letartóztatása előtt azt hangoztatta, hogy az emberek nem akarnak olyan vezetőket, akik gyilkolják a tüntetőket, és igazságtalanul bánnak a síitákkal. A per során Nimr nem tagadta a terhére rótt politikai vádakat, de azt hangoztatta, hogy sosem hordott fegyvert, és erőszakra sem buzdított.
Nimr lefejezése ismét békétlenséget szíthat Katífban, illetve Bahreinben is, ahol viszonylagos nyugalom van a jogokat követelő síita többség négy évvel ezelőtti tüntetései óta. A síita többségű, de szunniták vezette bahreini királyságban erőszakkal leverték a 2011-es síita tüntetéseket. Szaúd-Arábia katonákat küldött a lázongások elfojtására, tartva attól, hogy azok átterjednek területére. Nimr halálhírére kisebb tüntetés volt Manamától nyugatra egy településen, a tiltakozók ellen a rendőrök könnygázt vetettek be.
Nemzetközi jogvédő csoportok összesítései szerint Szaúd-Arábiában tavaly húsz év óta a legtöbb, legalább 157 kivégzést hajtottak végre, többnyire lefejezéssel. Jóval több emberen hajtották végre a halálos ítéletet, mint az előző évben, amikor 90 embert végeztek ki. A halálos ítéleteket általában nyilvánosan, lefejezéssel hajtják végre a szunnita királyságban.