Az U16 korosztályos válogatott február 14. és 17. között edzőtáborozáson vesz részt a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőközpontjában, Telkiben.
Az eseményre a Debreceni Labdarúgó Akadémiától négy ifjú futballista is meghívót kapott: Deczki Máté, Kovács Péter, Bidzilya Anton és Újvárosi Ádám utazhat a négynapos gyakorlásra.
Uniós vezetők megtagadnák a belépést azoktól a menedékkérőktől, akik nem hajlandóak a kérelmet abban az országban benyújtani, ahol először léptek az Európai Unió területére. Az erről szóló nyilatkozattervezet a jövő héten kerül az EU-csúcs résztvevői elé.
A javaslatot azzal indokolják, hogy sok, a háborús konfliktusok elől Európába menekülő ember Görögországban lép először az unió területére, mégsem folyamodik menedékkérelemmel az ottani hatóságokhoz, mert más országba igyekszik.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője levelet küldött az összes EU-tagállam vezetőjének, melyben leszögezte: nincs értelme a csúcstalálkozónak, ha azon semmit nem akarnak megoldani. Két konkrét lépést is felvetett, az egyik, hogy hozzanak létre kétezer határőrből álló, goyrsan bevethető erőt, amely átvenné a görög határ ellenőrzését, a másik, hogy dolgozzanak ki a törökökkel új megállapodást, melynek keretében az uniós forrásokat közvetlenül a menekültek megsegítésére, a török menekülttáborokban élő emberek életkörülményeinek javítására fordítsák.
Az első amerikai előválasztáson, az északkeleti New Hampshire államban beigazolódtak az előrejelzések: republikánus oldalon Donald Trump New York-i milliárdos, a demokratáknál pedig Bernie Sanders vermonti szenátor nyerte meg az előválasztást. Hillary Clinton volt külügyminiszter a vártnál nagyobb arányú vereséget szenvedett, a republikánus táborban pedig jelentősen átrendeződött az elnökjelöltségért küzdők pozíciója.
Donald Trump és Bernie Sanders győzelme az első elemzések szerint az amerikai választók azon akaratát jelzi, hogy mindenképpen jelentős változást akarnak, szeretnék “felforgatni” az amerikai politikát. Már az előrejelzések is Trumpot és Sanderst prognosztizálták győztesnek, és a két politikusnak égetően szüksége is volt a győzelemre, hogy megszerezze a további küzdelemhez szükséges hitelességet.
Bernie Sanders a voksok 59,8 százalékával győzött, vetélytársa, Hillary Clinton a választók 38,6 százalékának bizalmát bírta.
A republikánus oldalon Donald Trump a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, és mögötte viszonylag nagy lemaradással következik a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns.
Nagy meglepetést keltett elemzők – és a választók – körében is, hogy a jó és tisztességes politikusnak tartott, de szürkén kampányoló John Kasich ohiói kormányzó második lett a szavazatok 15,9 százalékával. A harmadik helyen Ted Cruz texasi szenátor végzett, a szavazók 11,5 százalékának bizalmát megszerezve, s mögötte Jeb Bush volt floridai kormányzó csak négy tizedszázalékkal maradt le. Marco Rubio floridai szenátor a voksok alig valamivel több mint 10 százalékát gyűjtötte be, Chris Christie, New Jersey állam kormányzója pedig 7,6 százalékos szavazataránnyal dicsekedhet. Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt elnök-vezérigazgatója a maga mintegy négy százalékával és Ben Carson sebészprofesszor a 2 százalékos eredménnyel szakértők szerint valószínűleg megfontolja majd, hogy érdemes-e továbbra is küzdenie az elnökjelöltségért. Fiorinát és Carsont már meg sem hívták a most szombaton esedékes következő országos televíziós vitára. Chris Christie is meglehetősen rejtélyesen fogalmazott a választás éjszakáján mondott beszédében, amikor megemlítette, még nem tudja, hogy kampánystábja továbbutazik-e Dél-Karolinába, a következő előválasztás helyszínére.
Győzelmi beszédében Bernie Sanders a többi között azt hangsúlyozta, hogy ez a választási eredmény olyan üzenetet küldött, amelynek “nagy visszhangja lesz a Wall Streettől Washingtonig, Maine államtól Kaliforniáig. S az üzenet az, hogy nagyszerű országunk kormánya mindenkié, nem csupán maroknyi gazdag kampányfinanszírozóé”. Donald Trump, aki eddig soha nem viselt közhivatalt, megismételte, hogy ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, ismét naggyá teszi Amerikát, s a világ ismét tiszteli majd Amerikát.
Az eredmények nyilvánosságra hozatala után a politikusok már a következő tévévitákra és a következő előválasztások helyszíneire összpontosítanak. Az elemzők pedig számba veszik a New Hampshire-i előválasztás eredményeinek magyarázatait, s azt fontolgatják, vajon a kedd esti voksolás befolyásolja-e Michael Bloomberg volt New York-i polgármestert abban, hogy végleg döntsön: beveti magát elnökjelölt-aspiránsként a küzdelembe, avagy sem. Bloomberg ugyanis a napokban a Financial Times című brit lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy elkeseríti őt a politikai vita színvonala és az elnökjelölt-aspiránsok – elsősorban is Trump és Sanders – mondandója és Clinton érzékelhető képtelensége arra, hogy gátat vessen Sanders előretörésének.
A Reuters hírügynökség és az Ipsos intézet kedd esti közvélemény-kutatása szerint a választók 73 százaléka kifejezetten elégedetlen azzal, ahogyan a dolgok zajlanak az országban. A választók viszonylagos tanácstalanságát – elárvultságát – jól érzékeltetheti az a riport is, amelyet az egyik televíziós csatorna adott közre kedden este. A riport szereplője egy házaspár: a feleség a demokrata párti Bernie Sandersre szavazott, a férj azonban a republikánus Donald Trumpra, azzal az indoklással, hogy Trump még mindig a legtisztességesebb az elnökjelöltségre pályázók között. De – tette hozzá a férj – meglehet, hogy az elnökválasztáson, novemberben, már ő is Sandersre adja a voksát.
A szövetségi Legfelső Bíróság súlyos csapást mért kedden Barack Obama amerikai elnök politikájára, felfüggesztve az elnök klímaváltozást lassítani próbáló ambiciózus programjának fő elemét, amely az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentését célozta.
Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő taláros testület tagjai 5-4 arányban adtak igazat annak a 27 szövetségi államnak, továbbá különböző vállalatoknak és gazdasági csoportoknak, amelyek keresetet nyújtottak be az elnök terve ellen.
A kedd esti szavazás eredménye azt jelenti, hogy amíg a jogi vita tart, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó szövetségi szabályozást nem léptetheti életbe az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA). A “tiszta erőművek” megteremtését célzó terv (Clean Power Plan) értelmében az amerikai erőműveknek 2030-ig drasztikusan, 32 százalékkal kellene csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat a 2005-ös szinthez képest.
A bírósági döntéssel lényegében leállították az elnök stratégiai tervének megvalósítását a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A bírák rövid közleménye szerint a szabályozás végrehajtását addig szüneteltetik, amíg a jogi vita tart. A legfelső bírói testület öt konzervatív bírájának mindegyike a szüneteltetés mellett voksolt, a négy liberális bíró pedig elutasította a felfüggesztést.
Több szövetségi állam, köztük a jobbára szénbányászatból élő Nyugat-Virginia és az olajtermelő déli óriásállam, Texas, továbbá nagyvállalati csoportok egész sora még októberben nyújtott be keresetet a Legfelső Bírósághoz, e szövetségi környezetvédelmi szabályozás végrehajtásának leállítása érdekében. Ugyanakkor több mint tucatnyi szövetségi állam és a Városok Országos Szövetsége, amely több mint 19 ezer amerikai várost tömörít, támogatja a Fehér Ház tervét.
A következő tanévtől már más szerkezetben, átalakított formában működhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – mondta Palkovics László oktatási államtitkár egy kedd esti háttérbeszélgetésen.
Palkovics László és Czunyiné Bertalan Judit eddigi köznevelési államtitkár – MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a Klik működése a jelenlegi, centralizált formában nem igazán szerencsés, a 198 tankerület nem funkcionál jól. A tervezett decentralizáció lehetséges irányaként említette, hogy az ország térszerkezetéhez vagy a régiókhoz igazodnának, illetve elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy az iskolák száma alapján központokat szervezzenek.
Palkovics László azt mondta, hogy Klik tavalyi hiányát konszolidálni kell, ennek összegét most mérik fel, és a jövőben annyi forrást kell majd biztosítani, hogy a hiány ne termelődhessen újra. Megjegyezte: lesznek személyi változások is az átalakítások nyomán.
Az államtitkár a keddi első köznevelési kerekasztalról elmondta: a szeptember 1-ig megoldandó feladatok között határozták meg a Klik működésének átalakítása és a fenntartás rendezése mellett a hatáskörök újraszabályozását is, azaz, hogy melyeket kell az iskolaigazgatóknak visszaadni. Szintén ide sorolták a foglalkoztatási kérdések rendezését.
Jelezte: a szükséges törvényi és rendeleti változtatásokról legkésőbb áprilisig dönteni kell.
Hozzátette: a második, 2017. január 1-től megoldandó feladatok között határozták meg az előmeneteli rendszer felülvizsgálatát, az adminisztráció csökkentését, az Oktatási Hivatal átalakítását, a nem oktatói dolgozók jövedelmi rendszerének áttekintését. Ebbe a csoportba került még a pedagógus képzés tartalmai fejlesztése, a továbbképzési rendszer átalakítása, a kerettanterv, a nemzeti alaptanterv kérdése, a diákok terhelésének csökkentése. Megjegyezte: utóbbit csak felmenő rendszerben lehet bevezetni.
A harmadik csoportba, a 2017-ben megoldandó feladatok közé sorolták a digitális kompetencia, a kilenc évfolyamos iskola kérdéseit, és a módszertani témákat. A kerekasztal február és márciusban kéthetente, azt követően júniusig havonta ülésezik majd. Júniusban zárják az első félévet és szeptembertől decemberig a tervek szerint ismét havonta lesznek ülések. Kitért arra is, hogy a kerekasztal meghívotti köre az óvodapedagógusokkal bővülhet a jövőben.
Megerősítette, hogy a kerekasztal ülései között munkacsoportok üléseznek, összesen hatot hoztak létre: a tartalomfejlesztési, a gyermek és tanulói életutak, a pedagógus szakmai stratégia, a pedagógus hivatás, a fenntartói, a köznevelés-irányítási csoportot.
Palkovics László emlékeztetett arra, hogy a kerekasztal előtt 198 tankerületből 4538 észrevétel, vélemény, kritika érkezett. A Klikkel összefüggésben a legnagyobb számban a struktúra, felépítés nem megfelelő voltára hívták fel a figyelmet, ezt követte a konzultáció hiánya, az adatszolgáltatási terhek majd a fenntartás és a működtetés különválása, és a külön oktatási tárca szükségessége.