Lassan egy hónapja tart a farsang, s hamarosan véget is ér – legalábbis a papírforma szerint. A farsang ugyanis január 6-án, vízkereszt napján kezdődött (amikor a karácsonyi ünnepkör befejeződik), és a húsvét vasárnapját megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. Mivel idén március 27-én lesz húsvétvasárnap, így csak február 10-ig lehet mulatozni, ha csak a kalendáriumra figyelünk. A valóságban persze ez nem pont így lesz, hiszen Debrecenben és környékén még február utolsó napjaiban is szerveznek farsangi címkével ellátott programot – ahogy erről például a Debreceni Korzó e héten megjelenő számának olvasói is meggyőződhetnek.
Fotók: Helytörténeti Gyűjtemény és Fotótár
A farsang régen jóval fontosabb volt, mint manapság: hajdanában például ez volt az esküvők ideje is. De ha nem lépünk vissza száz éveket az időben, csak három-négy-öt évtizedet, akkor is azt tapasztalhatjuk, különleges időszaka volt ez az évnek ezen a vidéken: a Hajdúsági Farsang fogalom volt, igazi gasztro- és mulatságparádé.
Kezünkbe került egy „ősrégi” kiadvány a Helytörténeti Fotótár jóvoltából. A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat lapja 12 oldalon tálalt farsangi olvasnivalókat a cívisvárosi közönségnek. Milyen volt a farsang Debrecenben 1969-ben?
Az akkoriban 260 éves Aranybika termeiben például hajnaltól hajnalig lehetett szórakozni. Az Új Élet Parki Park bisztró hatot fizet hetet kap akciót hirdetett, a menüt a hetedk napon ajándékba adták az előfizetőknek. (Itt amúgy minden második vasárnap bábművészek szórakoztatták a közönséget.) A Hungária (a mai McDonalds) így csábítgatta a nagyérdeműt: „A régi talponálló helyén létesített modern Hungária étteremben speciális ételekre talál. Íme: debreceni aprópecsenye, debreceni sertésborda. De az ital is különleges. Cirfandli. A köznép ezt a bort így nevezi. Ha megkóstolja, megszereti. Nem feledi. Mindig ezt kéri.” – olvashattuk az erősen reklámízű cikkben. „Üzletpolitikánk központjában a vendég áll „– ezt pedig a vállalat igazgatója, Végh László nyilatkozta. A recept igen egyszerűnek tűnt már 1969-ben is: „legyenek jobb, frissebb ételek, legyen nagyobb a választék, legyenek készségesek, udvariasak, kedvesek a felszolgálók…” Egy másik írásból megtudhattuk, hogy a legmodernebb szórakozóhely a Grill volt, mely este 10-től hajnal 5-ig várta a vendégeket, s ahol (ennyit a szocialista erkölcsökről…) éjfél után színre lépett a „strip tease táncosnő”. Ebben az időben is természetes volt, hogy bor- és ételkóstolók, jelmezbálok, zenés, táncos mulatságok színesítették a farsangot. S bár akkoriban jóval kevesebb gépjármű gurult az utakon, a sofőröknek azt javasolták, igyanak Autós koktélt: „málna, jaffa, citromlé, szódavíz, cukor keveréke nem színesíti el a szondát”. Szemben az Egyetem koktéllal, mely rumos meggy, körtebefőtt, triple sec, konyak, boszorkánycsepp és rumkeverék elegye volt.
A Helytörténeti Gyűjtemény és Fotótár (Bem tér) anyagában a 70-es és 80-as évtizedek farsangi mulatságait megidéző fényképek sorával is találkoztunk. A fiúk lánynak öltöztek egy könyvtári jelmezbálon, hatalmas pulykajárgány gurult a Nagytemplom mellett (olyasmi, mint egy virágkarneváli kocsi), lufikkal feldíszített kisteherautó próbálta jó kedvre deríteni az utcák népét. A vendéglátóhelyeken szmokingos urak üldögéltek, a Piac utcán (azaz a Vörös hadsereg útján!) lovas fogat vonult, a villamos ablakából pedig a farsang hercege integetett. Dzsörzéruhák, széles nyakkendők és trapéznadrágok: mai szemmel elég furcsán hatnak. A nosztalgia nagy úr: akik azokban az években kerestek lazítási, kikapcsolódási lehetőséget, s próbáltak kibújni a szürke hétköznapok sodrából, bizonyára száz és száz jó sztorit tudnak felsorolni. Ki ne idézné vissza szívesen a régi helyeket, a régi barátokat, a régi nagy bulikat, amikor minden más volt – főképpen azért, mert mindenki sokkal fiatalabb volt?
Bulizni akkor is lehetett, manapság is. A korábbi farsangi képeket galériánkban nézegethetik meg, aki pedig mostanában szeretne egy jó kis farsangi mulatságon részt venni, az itt talál iránymutatást.