Az eseményeket látszatra a rendőrségnek az engedély nélküli utcai ételárusokkal szembeni fellépése váltott ki – számolt be a kínai holdújév első napján történt erőszakos eseményekről keddre virradóra a helyi South China Morning Post című napilap.

A helyi önrendelkezés és a függetlenség szószólóinak mozgalma lehetett az akció hátterében

A kínai különleges közigazgatási övezet egyik legforgalmasabb kerületét, Mong Kokot reggelre lezárták, jelenleg csend van a környéken. Az összecsapás első mérlege szerint 48 rendőr megsebesült, négy televíziós és több tüntető megsérült. Huszonnégy embert, köztük egy nőt őrizetbe vettek.

A körülbelül száz, többnyire maszkot, kapucnit vagy sisakot viselő rendbontó dobozokban és rekeszekben a helyszínre szállított téglákkal, üvegpalackokkal dobálta meg közelről a rendőröket, több utcában szemeteskukákat gyújtottak fel, köztéri állványokat döntöttek ki.

A rendőrök egy része idővel rohamfelszerelést öltött, hordozható vízágyút és paprikasprayt vetettek be támadóik ellen, többeket megbotoztak, a földre tepertek és voltak, akik kézi lőfegyverüket is elővették. Két figyelmeztető lövés is eldördült. Az eseményeknek számos nézője volt, a történéseket szintén sisakos fiatalok dokumentálták fényképezőgépeikkel, videokameráikkal.

A minden jel szerint szervezett megmozdulás hátterében híradások szerint a Hongkongi Bennszülöttek nevű szervezet áll, amely a helyi önrendelkezés és részben a függetlenség szószólója.

A rendőrség “szélsőséges elemeknek” nevezte a tüntetőket, akik házilag készített fegyvereikkel és védőpajzsokkal támadtak a rendfenntartókra. A közösségi média beszámolói szerint az őrizetbe vettek között van a helyi törvényhozás egyik képviselőjelöltje, Edward Leung. Leung a zavargások előtt hangosbeszélőn jelszavakat kiabált, hallgatói között többen kék tréningruhát viseltek, amire az ő neve volt írva.

A “bennszülöttek” legújabb felhívásukban máris Leung melletti “választási felvonulásra” toboroznak embereket, s arra kérnek mindenkit, hogy gondoskodjon a szeme, arca védelméről, s hozzon magával védőfelszerelést.

A hongkongi kormányzat hivatalos közleményben ítélte el a rendbontást.

Európai elfogatóparancsot adott ki a varsói bíróság egy könyvtáros ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy lefejezett egy nyelvtanárnőt.

A harmincas éveiben járó feltételezett elkövető, Kajetan Poznanski a hatóságok szerint egy meg nem nevezett nyugat-európai országba szökött. Ewa Leszczynska-Furtak, a lengyel főváros törvényszékének szóvivője szerint a férfi a bűnügyi és pszichiátriai nyilvántartásokban nem szerepel, mégis nagyon veszélyesnek tartják.

A lengyel média kiderítette, hogy Poznanski a fiktív sorozatgyilkos, Hannibal Lecter csodálója. Az ókori költészetről tartott előadásokat, amelyeket vérfagyasztó fotókkal illusztrált, és szamurájkardokat gyűjtött.

Az áldozat egy fiatal nyelvtanárnő, aki a lakásán adott olaszórákat. Ott fejezték le egy szamurájkarddal. A gyanúsított a holttestet taxival szállította el saját otthonába, amelyet később felgyújtott. A tűzoltók itt bukkantak rá a nő maradványaira, a törzsére egy táskában, a fejére egy hátizsákban.

Egy új magyar nemzeti légitársaság alapításáról tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékese az orosz Szuhoj repülőgépgyártó képviselője hétfőn Budapesten – hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában.

A Superjet 100-as sugárhajtású gép 80-100 utast szállít

A tervek szerint a gyártó hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához. Az orosz cég először tavaly októberben egyeztetett erről a minisztériummal. A felek becslése szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása – hangzott el.

Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese a hírműsorral azt közölte: a cégnek és Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság. Tasó László, a szaktárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják.

A Malév, az egykori magyar nemzeti légitársasága, 4 évvel ezelőtt, 2012. február 4-én állt le szinte folyamatos 66 évnyi működés után. A leállás előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság törvénytelennek minősítette a Malévnak nyújtott állami támogatásokat.

A Szuhoj 2000-ben kezdte el tervezni az olasz Alenia Aermacchival közösen a Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét, amely 2011-ben mutatkozott be az Armavia flottájában. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig 368-at adtak el, elsősorban orosz légitársaságok állították eddig üzembe a típust.

Már a november 13-i párizsi merényletek előtt a titkosszolgálatok tudomására jutott, az Iszlám Állam 60 harcosa érkezett Európába, hogy támadásokat hajtsanak végre a kontinens nagyvárosaiban – árulta egy el a terrorelhárítás egy meg nem nevezett, magas rangú tagja a CNN-nek.

A forrás szerint öt európai városban terveztek merényleteket elkövetni: Párizs, London és Berlin mellett Belgium valamelyik városa is a célpontok között volt. Az ötödik városról nem mondott semmi közelebbit. A szakértő Abu Mohammed al-Adnanit, az Iszlám Állam külföldi műveleteinek vezetőjét jelölte meg az akciók kulcsfigurájaként. Arról nem tudni, hogy a merényleteket egyszerre akarták-e végrehajtani.

Az információ azonban túl töredezett, bizonytalan és nehezen megerősíthető volt ahhoz, hogy a titkosszolgálatok érdemi lépéseket tegyenek. A párizsi merényleteket megelőzően pedig nem mutatkozott arra utaló jel, hogy a tervek a megvalósítás útjára léptek volna.

Az Iszlám Állam egyébként nem csinált különösebb titkot az Európa elleni ambícióiból és vezetői több alkalommal is nyilvános üzenetekben fenyegették meg a terrorszervezet ellen felállított nemzetközi koalíció tagjait.

A titkosszolgálatokat leginkább az aggasztja, hogy a párizsi merénylők végig rejtve tudtak maradni – nem sikerült lehallgatni egy üzenetváltást, vagy bármilyen másmilyen gyanús jelet észrevenni. A CNN forrása szerint ugyanis valamilyen információtöredéket szinte mindig el tudnak csípni a terrorelhárítók, de van, amikor csak a támadás után derül fény az adott információ és a merénylet közti kapcsolatra. Párizsban nem volt ilyen.

„Most amiatt aggódik mindenki, ha a párizsi támadásban részt vett mondjuk 20 ember, akkor még mindig lehet valahol 40 terrorista” – fogalmazott a névtelen szakember.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök hétfőn Ankarában Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélést.

Ahmet Davutoglu és Angela Merkel

Merkel azért utazott Ankarába, hogy a Törökországon keresztül Nyugat-Európába irányuló migránsáradat csökkentésének módozatairól tárgyaljon. A menekültek többsége veszélyes úton, az Égei-tengeren keresztül jut el Törökországból Görögországba, majd onnan a szárazföldön halad tovább Nyugat-Európába. Merkelre hazájában belpolitikai nyomás nehezedik a menedékkérők számának csökkentése érdekében, miután tavaly több mint egymillió migráns érkezett Németországba.

Davutoglu elmondta, hogy közös diplomáciai kezdeményezésről döntöttek a szíriai kormányerők Aleppó elleni támadásának megfékezése érdekében, és szeretnék elérni azt is, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a menekültválság kezelésében.

A politikus hangsúlyozta: senki ne várja Törökországtól, hogy egyedül viselje a migránsválság terheit. Nem szabad tétlenül nézni az orosz bombázásokat arra alapozva, hogy a törökök majd úgyis befogadják az érkezőket – tette hozzá.

Davutoglu azt hangoztatta, hogy az Aleppó térségében folyó bombázások miatt harmincezer szíriai menekült torlódott fel a török-szíriai határon. Hozzátette, hogy Törökország a szükséges pillanatban befogadja ezeket az embereket.

Elmondta: a jövő héten beszámolnak Brüsszelnek a 3 milliárd eurós uniós támogatásból indítandó projektekről. Az Európai Unió korábban megállapodást kötött Törökországgal arról, hogy ez utóbbi mérsékli a területéről nyugatra induló menekültáradatot, amihez az unió ekkora anyagi támogatást ígért Ankarának.

Angela Merkel német kancellár “megdöbbentőnek és rémisztőnek” nevezte a szíriai kormányerők aleppói offenzíváját. Úgy vélte, hogy a szír kormánycsapatokat támogató Oroszország bombázásai emberek tízezreinek okoznak szenvedést.

Merkel fontosnak nevezte, hogy gyors és látható előrelépés mutatkozzon a menekültek törökországi fogadásában.

Múlt hétfő óta több tízezer nő és gyerek hagyta el Aleppót az orosz légierő által támogatott kormánykatonák és a lázadók harcai elől menekülve. A második legnagyobb szíriai város ellenőrzéséért évek óta zajlik a küzdelem.

Ahmet Davutoglu a török biztonsági erők és a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei között zajló konfliktusra kitérve azt mondta, hogy a Cizre város környékén folyó műveletek előreláthatólag rövid időn belül befejeződnek. Hozzátette: a PKK nyilvánvalóan arra törekszik, hogy destabilizálja a török városokat. Ebben a tekintetben Cizre az egyik legkritikusabb település, közel fekszik a szíriai határhoz, ideális helyszín az illegális fegyver- és embercsempészek számára – mondta.

Angela Merkel szintén reményét fejezte ki a két fél közötti megbékélésre vonatkozóan. Hozzátette: “Minden államnak jogában áll fellépni a területén zajló terrorakciók ellen”.

Davutoglu elutasította azokat a vádakat, melyek szerint az összecsapások a civil lakosságot céloznák.

Merkel arra a vádra reagálva, miszerint a német kormány Törökországnak a menekültválság rendezésében betöltött fontos szerepe miatt “elárulja” az emberi jogokat, megjegyezte, hogy vendéglátójával az újságírók törökországi munkakörülményeiről is beszélt.

Mindeközben további összecsapások zajlottak Délkelet-Törökországban a biztonsági erők és a Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei között – közölte a török hadsereg az internetes oldalán. A legsúlyosabb harcok Diyarbakir város Sur körzetében és Cizre településen voltak, ahol legalább kilenc civil és tizenhat kurd lázadó vesztette életét. Sur hat kerületében huszonnégy órás kijárási tilalom van érvényben. A biztonsági erők december óta a PKK 749 tagjával végeztek.

Törökország legnépesebb városában, Isztambulban a rendőrség vízágyúval és könnygázzal oszlatta szét a cizrei műveletek ellen tüntető tömeget, többeket őrizetbe vettek – írta a Dogan török hírügynökség.

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) szerint december óta 127 civil esett áldozatául a konfliktusnak.

Törökország délkeleti részén két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kezdődtek újra a harcok. A kurdok autonómiájáért küzdő PKK kormányellenes felkelésének 1984-es kezdete óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.