Van itt egy szuper anyag, csak egyelőre nem lehet felhasználni – videóval

Különleges módszert találtak a Debreceni Egyetem Műszaki Karán a fémhulladékok újrahasznosítására. Az üres alumíniumdobozokat a kemencébe teszik, ahol megolvasztják azokat.

Úszik a vízen

Úszik a vízen

„700 fok körüli hőmérsékleten tudjuk létrehozni az alumínium-olvadékot, és ezt megfelelő felhabosító adalékkal és megfelelően lehűtve kapunk egy ilyen fémhab cellastruktúrát” – magyarázta Budai István, a DE Műszaki Kar Anyagtechnológia Laborjának munkatársa.

Az úgynevezett alumíniumhabot régóta gyártják már. A műszaki karon – az országban egyedülálló módon – a különleges anyag geometriai modellezését végzik. A kutatócsoport a fémhabok belső szerkezeti felépítését akarja megismerni.

„Ez azért fontos számunkra, mivel a fémhabok szerkezete rendkívül rendezetlen, ezért nehéz velük méretezni. Ebből eredően nem tudják még jelenleg teherviselő elemként alkalmazni, mert nem tudják, hogy mennyit bírnak el ezek az anyagok” – mondta el Varga Tamás Antal gépészmérnök hallgató

A fémhab könnyű, ezért úszik a vízen. Ugyanakkor kitűnő az energiaelnyelő képességük, így a járművek karosszériájába is beépíthető. A Műszaki Karon végzett kutatások egyik célja, hogy olyan fémhabot állítsanak elő, amely az autóipari felhasználást biztonságosabbá teszi.

„A célunk, hogy választ tudjunk adni a gyártóknak arra, hogy milyen módosításokat érdemes a technológiában megvalósítani, hogy még egyenletesebb legyen a celláknak az elosztása” – nyilatkozta Mankovits Tamás, a DE Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszékének tanszékvezető-helyettese.

A kutatás másik iránya az orvosi felhasználás. Ehhez jelenleg titánhabot használnak, mert annak a szerkezete hasonló a csontéhoz, így egy sérülés után a csontnövekedést segítheti elő a jövőben a fémhab.

DehirA fémhabok felépítését kutatják az egyetemen

Van itt egy szuper anyag, csak egyelőre nem lehet felhasználni – videóval

Különleges módszert találtak a Debreceni Egyetem Műszaki Karán a fémhulladékok újrahasznosítására. Az üres alumíniumdobozokat a kemencébe teszik, ahol megolvasztják azokat.

Úszik a vízen

Úszik a vízen

„700 fok körüli hőmérsékleten tudjuk létrehozni az alumínium-olvadékot, és ezt megfelelő felhabosító adalékkal és megfelelően lehűtve kapunk egy ilyen fémhab cellastruktúrát” – magyarázta Budai István, a DE Műszaki Kar Anyagtechnológia Laborjának munkatársa.

Az úgynevezett alumíniumhabot régóta gyártják már. A műszaki karon – az országban egyedülálló módon – a különleges anyag geometriai modellezését végzik. A kutatócsoport a fémhabok belső szerkezeti felépítését akarja megismerni.

„Ez azért fontos számunkra, mivel a fémhabok szerkezete rendkívül rendezetlen, ezért nehéz velük méretezni. Ebből eredően nem tudják még jelenleg teherviselő elemként alkalmazni, mert nem tudják, hogy mennyit bírnak el ezek az anyagok” – mondta el Varga Tamás Antal gépészmérnök hallgató

A fémhab könnyű, ezért úszik a vízen. Ugyanakkor kitűnő az energiaelnyelő képességük, így a járművek karosszériájába is beépíthető. A Műszaki Karon végzett kutatások egyik célja, hogy olyan fémhabot állítsanak elő, amely az autóipari felhasználást biztonságosabbá teszi.

„A célunk, hogy választ tudjunk adni a gyártóknak arra, hogy milyen módosításokat érdemes a technológiában megvalósítani, hogy még egyenletesebb legyen a celláknak az elosztása” – nyilatkozta Mankovits Tamás, a DE Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszékének tanszékvezető-helyettese.

A kutatás másik iránya az orvosi felhasználás. Ehhez jelenleg titánhabot használnak, mert annak a szerkezete hasonló a csontéhoz, így egy sérülés után a csontnövekedést segítheti elő a jövőben a fémhab.

DehirA fémhabok felépítését kutatják az egyetemen