Ki viseli gondját azoknak, akiknek senkijük sincs? Nagy kérdés ez, amit nem csupán fel kell tenni időről időre, de néha meg is kell válaszolni. S nem csupán szóval, de tettel is. Sokan élnek a Debrecen környéki tanyavilágban, s ez az élet bizony gyakran magányos. Télen még inkább az, a hideg miatt. A táj szép, egészen festői – még ilyenkor, a csípős hidegben is –, de az élet, a hétköznapok itt nem pusztán a szépségről szólnak.
Fotók: Szebellédi Soma
A tanyákon élők legfontosabb jellemzője az önellátás, mely megfelelő körülmények hiányában, vagy idős korra egyre nehezebbé válhat – az egyedül töltött évek múlásával az embert könnyen megkörnyékezi az elszigetelődés. Both Tibor, a tanyasi karácsonyok, az ételosztás ötletgazdája szerint életbe vágó, hogy az emberek ezeken a vidékeken megnyíljanak egymás felé, közvetlenek legyenek. Akkor is, ha kölcsönös segítségnyújtásról van szó, vagy arról, hogyan is kellene a hivatali szervekhez fordulni. Ez a fajta életmód gyakran vezet befelé forduláshoz a városi közösségektől távol, ám mégsem szabad a magányban megragadni.
Ez a gondolat vezette Both Tibort és a közreműködőket abban, hogy immár a harmadik évben szervezzenek egy ilyen ételosztást, mely több célt is szolgál: készletekhez juttatja a halápi és nagycserei tanyavilágban élő rászorulókat, és egyben megismerteti őket a hivatalok és az egyház embereivel, vagy éppen a környék önkormányzati és országgyűlési képviselőjével, hogy utóbbiak ne idegennek tűnjenek. A cél, hogy ismerjék őket, mint civileket is – arccal és hanggal. De találkozhattak a tanyasi emberek a körzet háziorvosával is, aki felhívta az itt élők figyelmét arra, ne hanyagolják el az orvosi vizsgálatokat, mert az egészsége mindenkinek fontos, mindenkinek nagy kincs – ám tenni is kell érte. Hangsúlyozta a rendszeres vizsgálatok, szűrések fontosságát is, hogy a tipikus népbetegségek megelőzhetők legyenek.
A tanyasi karácsony, melyen közel száz család kapott ajándékokat, két napos volt: szerdán Halápon, pénteken Nagycserén gyűltek össze a szervezők.
A pénteki alkalmon jelen volt Pósán László országgyűlési képviselő is, aki jelképes fővédnöke volt az eseménynek, és eljött Danku Attila önkormányzati képviselő is. Minden adomány önzetlen támogatásokból született, melyhez sokan hozzájárultak, ki-ki a maga lehetőségei szerint. A Zrínyi Vadásztársaság például a helyszínen főzött őzgulyás alapanyagát szolgáltatta, melyet Boros László mesterszakács készített el nyolcvan fő részére. A rászorulókat terepjárókkal hozták el a környező tanyákról, s mindenkit név szerint regisztráltak, ezáltal biztosítva, hogy mindenki hozzájusson segélycsomagjához.
A tartós élelmiszerek mellett harminc darab fenyőfát is kiosztottak a Nyírerdő Zrt. felajánlásaként. A helyi imaházban pedig forró teával és süteménnyel várták a melegedni vágyókat. Ugyanitt a másik szobában használt ruhákat halmoztak fel, melyeket bárki elvihetett, akinek szüksége volt valamire: nadrágok, pulóverek, kabátok vártak itt új gazdájukra.
A program a szabad ég alatt folytatódott, ahol a támogatók röviden bemutatkoztak, és nemcsak jókívánságaikat adták át az érkezőknek, hanem az adományok kiosztásában is segédkeztek. Fekete zsákban tartós élelmiszert, a Dorcas Segélyszervezettől pedig kék vödörben további ennivalókat és hozzávalókat kaptak a tanyasi emberek.
A rendezvény végével aztán mindenkit terepjárón hazaszállítottak. Both Tibor reméli, hogy jövőre további támogatókra tesz szert az ügy – elmondása szerint már ennyi idő alatt is nagy eredményeket értek el a környéket illetően. Külön örömét fejezte ki a fenyőfaosztásra vonatkozóan: „Szeretném, ha a karácsonyi életérzést mindenki hazavihetné, mert ezt meg kell élni” –nyilatkozta.
Dehir – Több mint száz halápi és nagycserei család karácsonyát tették szebbé