Ami nekünk fűtött ház, az nekik melegedő. A Debreceni Állatkert lakói bizony elég sok földrészről érkeztek, és nem mindegyikük van hozzászokva a fagyos klímához. Egyes fajok szinte észre sem veszik a változást, mások pedig úgy csinálnak, ahogyan mi is tennénk legszívesebben: behúzódnak meleg vackukba és ki sem dugják az orrukat – kivéve, ha etetés van.
Fotók: Szebellédi Soma
Érdekes megfigyelni, milyen egyedi jellemmel rendelkeznek az itt lakók – a medvének hiába van meleg bundája, mégis a hajlékában tanyázik. Laci, a szamár pedig két mátkájával úgy éli világát a szabad ég alatt, mintha csak meleg szelek fújnának. A lámákat sem zavarja különösebben a hó, sőt, előszeretettel nyalogatják le a korlátról. A kecskék sem érzik igazán a hideget, bundájuk remek védelmet biztosít – de a fagyos földön patájukkal néha olyan esetlenül csúszkálnak, mint a korcsolyázni tanuló gyerekek. De nem zavarja túlzottan a zimankó a nyulakat, zebrákat sem, pedig utóbbiakról nem is gondolnánk, hogy barátságban lennének a hideggel. A papagájházban évszaktól függetlenül folyik a hangos perlekedés.
A majmok ugyanolyan kíváncsiak, mint mindig, de a havat ők sem szeretik, előszeretettel bliccelik el a vele való érintkezést – inkább átmásznak, átugranak fölötte, vagy megkerülik, mint a finnyás emberek a hideg vizű medencét. A tigrisek és oroszlánok öregbítik lusta hírnevüket, a szabad ég alatt alig mutatkoznak, s ha mégis, lomhán lépegetnek. A madarak fejüket szárnyaik alá dugják, a szürkemarhák pedig olyan közönnyel csámcsognak, mintha nekik mindegy lenne, milyen évszak is van éppen. Az öregecske leopárd nem hagyja magát berozsdásodni, fedezékből figyeli az elvonulókat. Szurikátáéknál az évszak semmilyen hatással sincs a kíváncsi és csintalan szemlélődésre, amit a melegedőjük üvegablaka mögül végeznek, amíg kint hó van – azt ők sem szívlelik. Az újonnan érkezett két kicsi pingvin biztosan nagyon komfortosnak találja a jelenlegi időjárást. A többiektől kicsit távolabb, az állatsimogató ifjabb lakói pedig kihasználják a nyitott teret, és kergetőznek, miközben az öregek csendben nézik őket a menedék alól.