Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa kifejtette: a rendszerváltás utáni társadalmi és gazdasági környezet egészen másfajta alkalmazkodási képességet igényelt, mint amilyenhez a Kádár-korszakban hozzászoktak az emberek. Ennek ellenére a kilencvenes években az iskolázatlanok aránya alig 3-4 százalék körül mozgott a hajléktalanok körében, és főleg idős embererek tartoztak közéjük.

A Menhely Alapítvány munkatársa hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság gyűjtőhelye a társadalmi problémáknak, így összetétele állandóan változik.