A kormányzati lakáspolitikai intézkedések közül az új lakások piacán a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra csökkentése inkább a kínálati oldalra gyakorol jelentős hatást, a beruházóknak ad a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret. A keresletet csak abban az esetben ösztönzi az áfacsökkentés, ha a lakásvásárlók ennek hatására a korábbinál lényegesen alacsonyabb árakkal találkoznak, ez azonban nagyon valószínűtlen – írja a GKI, hozzátéve, hogy a saját kivitelezésben épülő családi házak esetében az áfavisszatérítés lehetőségét kihasználók csökkenthetik költségeiket.
A GKI szerint a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) esetében várhatóan némi keresletösztönzés is megvalósul, bár az állami támogatások jelentős részét már az első hetek tapasztalatai alapján el fogja vinni az áremelés. A folyamat nyertese tehát nem elsősorban a lakosság, hanem inkább az építési szektor lesz. A támogatás felhasználásával új lakást vásárlók nagy része eladóként is megjelenik a használt lakások piacán, növelve a kínálatot és csökkentve az árakat. Az emelkedő jövedelmek, a tartósan alacsony kamatok és a korábbi években elhalasztott vásárlások miatt van esély arra, hogy a kereslet “felszívja” a használt lakások kínálatát, és akkor hosszabb távon ismét áremelkedés valószínű, de kisebb mértékű, mint az új lakások piacán.
A strukturális problémák azonban fennmaradnak, a kisebb településekről, illetve a gazdaságilag fejletlenebb térségekből továbbra is nehéz lesz kiszabadulni, így az áralakulás is igen differenciált marad a gazdaságkutató szerint. A kormány intézkedései jótékony hatással lesznek az építőiparra, és ezen keresztül a gazdasági növekedést is ösztönzik, de ez a stimuláció egy viszonylag drága, a költségvetésre komoly terhet rovó eszközzel valósul meg – áll az elemzésben.
A lakásépítést továbbra is állami döntések és nem piaci folyamatok szabályozzák, ebből következően az építőipari ciklus kilengése a gazdaság többi részénél jóval nagyobb lesz, és ennek sok a negatív hatása – fejtette ki a GKI. Hozzátette, a magyar lakosság lakhatási gondjainak komplex kezelésére továbbra sem tesz kísérletet a kormányzat, az amúgy is túlsúlyos saját lakásban lakást támogatja, ami a társadalom széles rétegei számára nem jelent megoldást.