A görög kormány belegyezett abba, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részt vegyen az új gazdasági mentőcsomagban – közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, a Eurogroup elnöke a testület csütörtöki brüsszeli ülésére érkezve.

Újságíróknak nyilatkozva Dijsselbloem elmondta, hogy görög kollégája, Evklídisz Cakalotosz két napja, kedden tartott tárgyalásukon megerősítette: a görög kormány elfogadja annak szükségességét, hogy a Nemzetközi Valutaalap vegyen részt a harmadik nemzetközi segélyprogramban.

A görög pénzügyminiszter múlt héten pénteken kezdett hatnapos európai körutat, amelynek során olasz, portugál, francia, finn, holland és német kollégájával találkozott, és vitatta meg a segélycsomag részleteit, illetve próbálta meggyőzni őket arról, hogy el kell kezdeni a tárgyalásokat a görög adósság csökkentéséről.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök még tavaly decemberben is arról beszélt, hogy nincs szükség a valutaalapra, Görögország az euróövezet országainak segítségével képes lesz úrrá lenni a válságon. A legnagyobb euróövezeti gazdaság, Németország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF is csatlakozzon a hitelezőkhöz, biztosítva ezzel a görög reformok végrehajtását. Az IMF ugyanis a korábbi két segélycsomag keretében keménykézzel hajtatott végre olyan szigorú reformokat, amelyeket Görögország euróövezeti partnereinek különféle okok miatt kényelmetlen lett volna megkövetelni.

Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik segélycsomagról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel. Az államcsőd szélén álló Görögország nagyon szigorú feltételek mellett, kemény reformok végrehajtása után kaphat összesen 86 milliárd eurót részletekre osztva.

Ahhoz, hogy részt vegyen a programban, amelynek keretében még 66 milliárd euró áll a dél-európai ország rendelkezésére, a valutaalap azt követeli, hogy Athén hajtson végre szigorú nyugdíjreformot, az euróövezeti országok pedig egyezzenek bele a görög adósság átütemezésébe és csökkentésébe.

Görögország a múlt héten nyújtotta be a nyugdíjreformra vonatkozó tervezetét Brüsszelnek. Euróövezeti tisztségviselők nagyratörőnek és elfogadhatónak nevezték főbb vonalaiban a terveket, ugyanakkor kifogásolták, hogy fontos számszerű adatok hiányában azokból nem derült ki világosan, milyen hatással lesz az a görög költségvetésre.

A hitelezők képviselői január 18-án térnek vissza Athénba, hogy a megígért reformok első hat hónapban elért eredményeiről tájékozódjanak.