Szatmári Antal a legjobb zeneszerző díját nyerte el a tavalyi Kedv, remények, trillák pályázaton. A civilben tűzoltóként dolgozó fiatalember, aki egyúttal a KülönKiadás zenekar frontembere is, nemrég új műsorral állt elő.
Egy szál gitárral
– A nyertes pályázat óta többet foglalkozom a „dal-versekkel” – árulta el Szatmári Antal. – Mostanra már több mint háromnegyedórányi műsort írtam, József Attila, Ady Endre, Kosztolányi Dezső verseiből, és bátorkodtam saját szerzeményeket is beilleszteni a sorba. A zenekar mellett mindig ott volt a háttérben ez a lírai énem, szóval stílusváltásról nem beszélnék, inkább arról van szó, hogy most sokkal több időm és energiám van ezekre a dalokra, mivel a KülönKiadással most kisebb szünetet tartunk. A tagok élethelyzete jelenleg nem engedi, hogy kellő munkát tudjunk fektetni a közös zenélésbe.
Kérdésünkre, nem kockázatos-e a mai, technikai eszközökkel erősen telezsúfolt világban egy szál akusztikus gitárral színpadra lépni, a dalszerző elmondta: – A mai zenei palettán valóban nem egyszerű egy gitáros műsorral teret hódítani, de mindenképp szükség van rá. Sokan a versek, vagy éppen az akusztikus gitár egyszerű, befogadható hangulata miatt értékelik és keresik ezeket a műsorokat. Fontos, hogy a magyar kultúrának ezt a szegmensét is képviseljük és népszerűsítsük a fiatalok és az idősek körében egyaránt. Szerencsére sok mai zenész és zenekar tűzte ki ezt a célt maga elé. A médiában is egyre többször hallhatunk versekből született nagyszerű dalokat.
Úgy tűnik, jó döntést hozott, jó irányba indult Szatmári Antal, aki szólóban Szatmári Tony néven lép színpadra.
– Szépen sorakoznak a felkérések, és az eddigi visszajelzések nagyon biztatóak. Január 22-én, a Himnusz születésnapján például az ország másik felébe, Balatonlellére hívtak meg. Az ottani művelődési ház színháztermét megtöltő népes közönség nagy szeretettel fogadott. A lírai hangulatú, érzelmes késő délutáni találka után mindenki biztatott a folytatásra. Kultúrházak, művelődési házak, könyvtárak csendes termeiben, vagy akár művész klubokban, teázókban nagyon kellemes hangulatú délutánokat, estéket lehet varázsolni egy szál gitárral. Szeretnék minél többet találkozni a közönséggel, és egyre bővíteni a versek palettáját a műsoromban. Aztán egyszer egy „messzi-messzi galaxisban” talán több hangszer bevonásával is megpróbálkozok.
Addig azonban egyre többet muzsikál szólóban, és ha minden igaz, hamarosan visszatér a versenypályára is, mivel mint mondja, a Kedv, remények, trillák pályázat nagy mérföldkő volt a számára, ezért szeretne újra színpadra állni az idei versenyen.